Ἐγκώμιον Μίκωνος τοῦ Παιδοτρίβου

Ἐγὼ αὐτὸς παρῆνaderat (παρατ. ὁριστ. ἐνεργ. γ' ἑν.) — verbum compositum ex 'παρά' et 'εἰμί', significat praesentem esse καὶ εἶδον οἷος ἦν ὁ Μίκων ἐν τῷ νεωρίῳnavali (δοτ. ἑν. οὐδ.) — locus ubi naves reponuntur vel reficiuntur ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ, ὅτε τὰ τῆς φιλίας ἔργα φανερὰ ἐγένετο πᾶσιν ἡμῖν τοῖς παροῦσινiis qui aderant (μτχ. ἐνεστ. ἐνεργ. δοτ. πλ. ἀρσ.) — participium substantivum a verbo 'πάρειμι', de hominibus praesentibus.
Ἦν γὰρ Μίκων παιδοτρίβηςexercitator puerorum (ὀνομ. ἑν. ἀρσ.) — magister qui pueros in gymnasticis exercet, nomen compositum ex 'παῖς' et 'τρίβω' οὐ μόνον τῶν σωμάτων ἀλλὰ καὶ τῶν ψυχῶν τῶν νέων. Πολλάκις αὐτὸν ἑώρωνvidebam (παρατ. ὁριστ. ἐνεργ. α' ἑν.) — forma imperfecti irregularis a verbo 'ὁράω', cum augmento Attico 'εω-' ἐν τῇ παλαίστρᾳin palaestra (δοτ. ἑν. θηλ.) — locus destinatus ad luctam aliasque exercitationes corporis διδάσκοντα τοὺς παῖδας, οὐ μόνον πῶς δεῖ παλαίειν καὶ τρέχειν, ἀλλὰ καὶ πῶς δεῖ ἀλλήλους τιμᾶν καὶ βοηθεῖν. Τοῦτο δὲ ἐδήλωσεdeclaravit (ἀορ. ὁριστ. ἐνεργ. γ' ἑν.) — verbum a 'δηλόω', significat manifestum facere vel ostendere μάλιστα ἐν τῷ νεωρίῳ.
Ἐκεῖ γὰρ ἤκουσα ἰδίοις ὠσίνpropriis auribus (δοτ. πλ. οὐδ. / δοτ. πλ. οὐδ.) — idioma Graecum significans 'ipse audivi'; 'οὖς' nomen irregulare tertiae declinationis· εἷς τῶν νεανιῶν, Λύσανδρος ὄνομα, ἔπεσεν ἀπὸ τῆς νεώς, βαρὺ ξύλον φέρων, καὶ τὸν πόδα ἔβλαψεν. Οἱ μὲν ἄλλοι ἐρῶντες τῆς ἑαυτῶν ἐργασίαςamantes operis sui (μτχ. ἐνεστ. ἐνεργ. ὀνομ. πλ. ἀρσ. + γεν.) — verbum 'ἐράω' cum genitivo construitur; significat studium vel amorem erga laborem proprium ἡσύχαζον, ὁ δὲ Μίκων εὐθύς, οὐδὲν διατρίψαςnihil moratus (μτχ. ἀορ. ἐνεργ. ὀνομ. ἑν. ἀρσ.) — participium aoristi a verbo 'διατρίβω' (moror, tempus tero); accusativus 'οὐδέν' est cognatus, κατέθηκε τὰ ὅπλα ἃ ἔφερε καὶ ἔδραμε πρὸς τὸν νεανίαν. Ἐγὼ δ᾽ εἱστήκεινstabam (παρακ. ὁριστ. ἐνεργ. α' ἑν.) — plusquamperfectum verbi 'ἵστημι' vim imperfecti habet; indicat statum continuatum in praeterito πλησίον καὶ πάντα ἑώρων.
«Ὦ Λύσανδρε», ἔφη ὁ Μίκων ἠρέμαleniter / quiete (ἐπίρρ.) — adverbium significans 'tranquille, placide'; saepe de voce leni vel motu lento dicitur, «οἱ φίλοι ἀλλήλοις παρίστανταιinvicem adsunt / se mutuo adiuvant (ἀντων. ἀλλήλ. δοτ. πλ. + ὁριστ. ἐνεστ. μέσ. γ' πλ.) — verbum 'παρίσταμαι' cum dativo significat 'adesse alicui, opem ferre'; 'ἀλλήλοις' pronomen reciprocum ἐν ταῖς συμφοραῖς· τοῦτο γάρ ἐστιν ἡ ἀληθὴς φιλία.» Καὶ ἐβάστασε τὸν νεανίαν ταῖς ἑαυτοῦ χερσίν, ἰατρόν τε ἐκάλεσε, καὶ παρέμεινεν αὐτῷ ὅλην τὴν ἡμέραν, καίπερ πολλὰ ἔργα ἔχωνquamquam multa negotia habens (μτχ. ἐνεστ. ἐνεργ. ὀνομ. ἑν. ἀρσ. μετὰ τοῦ 'καίπερ') — 'καίπερ' particulam concessivam cum participio coniungit; construcio frequens in Attica prosa.
Ὁ δὲ Λύσανδρος εἶπε μετὰ δακρύων· «Ὦ Μίκων, τί σοι ἀποδώσωquid tibi reddam (ὁριστ. μέλλ. ἐνεργ. α' ἑν. + δοτ. προσ.) — futurum verbi 'ἀποδίδωμι' (reddo, remunero); dativus 'σοι' personae indicat; formula gratitudinis;» Ὁ δὲ Μίκων ἀπεκρίνατο γελῶν· «Μηδέν, ὦ παῖ· φίλος γὰρ ὢν οὐκ ἀπαιτῶ χάρινrepeto gratiam / mercedem exigo (ὁριστ. ἐνεστ. ἐνεργ. α' ἑν. + αἰτ. ἑν. θηλ.) — verbum 'ἀπαιτέω' significat 'repetere, exigere'; hic Micon negat amicitiam mercedem requirere. Αὕτη ἡ φιλία ἐλευθέρα ἐστί, καὶ οὐκ ἔστιν ἐμπόριονmercatura / negotiatio (ὀνομ. ἑν. οὐδ.) — nomen significans locum mercaturae vel ipsam negotiationem; hic metaphorice adhibetur de amicitia quae non est res venalis
Ταῦτα ἀκούσας ἐθαύμασα. Πολλοὶ μὲν γὰρ λέγουσι περὶ φιλίας, ὀλίγοι δὲ ὡς Μίκων πράττουσιν. Ἐγὼ οὖν μαρτυρῶtestor (ἐνεστ. ὁριστ. ἐνεργ. α' ἑν.) — verbum significans 'testimonium praebere'; hic narrator se testem idoneum esse declarat ὅτι οὗτος ὁ παιδοτρίβηςpaedotribes (ὀνομ. ἑν. ἀρσ.) — nomen compositum ex 'παῖς' et 'τρίβω'; magister qui pueros in gymnasticis exercet ἄξιός ἐστι παντὸς ἐπαίνου· ἐν γὰρ τῷ νεωρίῳnavali (δοτ. ἑν. οὐδ.) — locus ubi naves aedificantur aut servantur; vocabulum technicum ad res navales pertinens ἐκείνῳ, μεταξὺ ξύλων καὶ νεῶνinter ligna et naves (πρόθ. + γεν. πλ.) — phrases localis quae scaenam navalium officinarum graphice describit, ἔδειξεν ἡμῖν ἅπασι τί ποτε ἡ ἀληθὴς φιλία ἐστίν.
← Πάλιν εἰς πάσας τὰς ἱστορίας